Műszak

Lehet szidni a magyar rendőröket, meg fantáziálni, hogy minden erejükkel azon vannak, hogy minél több pénzt beszedjenek (persze a fantáziálók szerint minden jogalap nélkül, hiszen ők SOSEM hibáznak, ők MINDIG szabályosak; vagy ha nem, akkor meg ugyan mit számít az a kis hiányosság biztosúr…); de nekem ismét csak a másik véglet jutott; – úgy látszik, rendőrökkel mindig ilyen szerencsém van. Vagy talán más a valóság, mint azt az interneten fröcsögők állítják?

Tegnap Pestre indultunk, de majdnem-félútnál rám villogott egy rendőr. Szépen félreálltam, és miután ablakon keresztül – köszönés után persze – tisztáztuk, hogy nem azért szállok ki, mert rájuk akarok támadni, hanem mert így tudom csak elővenni a papírokat, oldottuk is az első feszültséget. A fiatal rendőr és segédje, egy rendőrhölgy ezután hátrahívtak,  és felhívták rá a figyelmemet, hogy múlt hónap 1-én lejárt a kocsi műszakija.

(Egyébként ezért nem akarta, hogy kiszálljak: mivel a járőrtárs egy törékeny iskolás volt, ráadásul lány, 1-1 arányban voltunk, ez az intézkedés szempontjából nem megfelelő. Ülő helyzetből viszont nehezebben tudok támadni, ezért szeretik, ha az intézkedés alá vont személy a kocsiban marad.)

Felderengett, hogy a műszaki hiány, az bizony nagy baj, és el is csodálkoztam: ne vicceljen velem, idén tavasszal csináltuk, valami biztos nincs rendben. Aztán elővettem a műszakis számlát, amit ott állt feketén-fehéren, hogy 2010-ben volt az a tavasz. Akkor esett le, hogy tényleg, idén tavasszal az olaj/pollenszűrő csere volt…

Mondtam a rendőrnek, hogy jogos, teljesen igaza van, mi a teendő. Szólt, hogy a jogsim is le fog járni szeptemberben (pont a születésnapomon, hehe), és hogy tekintettel arra, hogy gyerek meg hogy ránézésre nem én vagyok a megye bűnözésének a krémje és hogy köszöni a pozitív hozzáállást, felszólít, hogy fizessek be 5000 forint bírságot, valamint hogy ezzel az autóval immár csak haza mehetünk (bár az útvonalat magam választhatom ki). Megköszöntem neki a dolgokat, aláírtam a csekket és szépen hazajöttünk.

Ugyan a célunk Pest volt, anyám és öcsém barátnőjének szülinapi bulija, és sajnos már busszal se értünk volna oda, akkor is azt mondom, ha már így jártunk, akkor jó, hogy jogkövettünk. Ha a rendőrség ilyen polgárbarát módon nyilatkozik meg előttem, akkor kifejezetten parasztság lenne, ha csak azért is megreszkírozom a pesti utat (azzal együtt, hogy ha másik rendőr bök ki, akkor rohadt nehéz lett volna belemagyarázni, hogy homlokegyenest ellenkező irányba megyünk haza éppen). Ráadásul itthon utánanéztem a sejtésemnek: elvileg simán mondhatta volna a rendőr, hogy rendszám le, kocsi lezár, és menjünk haza busszal. Rohadt sokba került volna ez az egész.

Életem során eddig négyszer vagy ötször állított meg rendőr, és ez a második bírságom (az első is jogos volt, hatvanas táblát nem vettem észre, és 87-tel mentem, szintén öt rugóba került). Velem rendőr még sosem szívózott, és valahogy nem is éreztem soha, hogy arra mennének. Mondjuk én sem parasztkodom velük sosem, kiszállok, köszönök, megvárom, hogy mondja, mit akar és mi a baja, és udvariasan csinálom, amit mond. Mert neki ez a dolga, nekem meg az, hogy amíg nem érzem jogsértőnek a magatartását, addig követem az utasításait. Ilyen egyszerű ez. Nincs ebben az intézkedésben semmi megalázó, semmi konfrontálódás, egy egyszerű folyamat játszódik le. És ha hibáztam, akkor tudomásul veszem, hogy bünti van.

A kocsi meg már ott figyel a műszakin, hamarosan ismét teljes értékű lesz. Azt a pletykát hallottam, hogy jövőre egy új EU-s irányelv szerint a hétévesnél idősebb kocsikat évente kell majd műszakiztatni. Na ez viszont nagyon nem tetszik; de továbbra sem az ezt ellenőrző rendőrt fogom leugatni, hanem a köcsög EU-t, aki ilyen pénzlehúzásokat kitalál.

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?