Anamorph

Az élet hajnalán
a világ képes volt talán
isteni csodát tenni,
új utakat keresni

Az élet elszabadul
minden megvadul
nem szab határt semmi
nem állítja meg senki

Aztán
az ember megjelent
és nézte a végtelent
széttárta kezét:
nem találta a helyét

hát kőfalakat emelt
amiktől védelmet remélt
kívülre zárt mindent
amit nem értett és félt

Végül nem vált be a terv
homályos lett a cél
nem segített az isten
sem a fényes acél

a várba zárva ült
és nem láthatta át
hogy az élet templomából
örökre kizárta magát

refr
Hajnal ébred csendben
Kietlen már minden
Az embervilág jött el
Pusztán, néma csönddel
A régi körforgás
Csak emlék, semmi más
Egymást nézzük némán
Rémisztő látomás

Hajnal ébred csendben
Kietlen már minden
Az embervilág jött el
Végeztünk a Földdel
A régi körforgás
Csak emlék, semmi más
Mert a semmiből jöttünk
És itt mindent megöltünk

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.